A friss inflációs adat alapján egyértelmű: óriásit kaszálhattak a magyarokon a multik

Igaza volt a kormánynak; már el is készültek a tervek a közbelépésre.

Éves összehasonlításban valóban a magyar infláció lett a legnagyobb, ám a tényleges, érzékelhető drágulást jobban mutatja a havi alapú adatsor. Ebben már nem mi vezetünk. A nagyobb magyar inflációnak egyébként is régiós okai vannak.
Ahogyan arról a Mandiner is beszámolt márciusban: februárban még tovább gyorsult a fogyasztói áremelkedés Magyarországon, a januári adatokhoz képest is tovább nőtt az infláció februárban és éves összehasonlításban 5,6 százalékos volt a drágulás. A valóban rossz adatok mögött több tényező állt, az egyik legfőbb ok, ami miatt meglódult az infláció, az élelmiszerek drágulása volt. A kormány időben felismerve a problémát, hamar lépett, ám miután a kereskedelmi láncok nem hajtottak végre érdemben árcsökkentést, március közepén a kabinet kénytelen volt bevezetni az árrésstopot.
Ezt is ajánljuk a témában
Igaza volt a kormánynak; már el is készültek a tervek a közbelépésre.
Ez elemzők szerint megfelelően fékezheti majd az inflációt, bár elsősorban majd a májusban megjelenő adatokban lesz leginkább tetten érhető, mivel a márciusi inflációs adatfelvétel a hónap 20. napján zárul, így a március 17-én életbe lépő árrésstop csak három napot korrigál az adatokban.
Februárban tehát még rendkívül magas volt az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) uniós összehasonlítása alapján a legnagyobb mértékben nálunk drágultak a dolgok, legalábbis éves összehasonlításban. Ezt a tényt igen sok, főleg ellenzéki médium igyekezett minél alaposabban kidomborítani. Ugyanakkor a KSH az országokat összevető adatsorából beszédesebb a havi alapú összehasonlítás.
Ugyanis a havi inflációt jóval inkább megérzik az emberek, például azt, ha egy termék januárban 100 forint volt, aztán jó néhány forinttal feljebb megy az ára. Különösen az élelmiszerek esetében. A harmonizált fogyasztóiár-index havi alapú összehasonlítása alapján hét uniós országban is jobban gyorsult a drágulás mértéke, mint Magyarországon. Idehaza 0,7 százalékos volt – ami szintén erős, hiszen az uniós átlag csak 0,4 százalék volt –,
Ezt is ajánljuk a témában
Megnéztük érdemes-e az élelmiszerért a szomszédos országba ingázni.
ugyanannyi, mint Romániában és Lengyelországban is. Írországban 0,8, Dániában és Svédországban 1, Luxemburgban 1,1, Észtországban 1,3, Hollandiában 1,4, Belgiumban pedig 2,4 százalékos volt a havi alapú drágulás.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője már akkor is rámutatott, hogy „az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem”.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője azon a véleményen van, hogy nincs túl sok értelme a nyers inflációs mutatókat összevetni más uniós országok értékével, hiszen a magyar gazdaság 2010 óta egy dinamikusabb növekedési pályán halad, mint a legtöbb európai állam, így természetesen az inflációs mutatónk is jellemzően magasabb kell, hogy legyen. Hozzátette: nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja is nagyobb, mint az Európai Központi Banké.
„Másrészt bár a februári 5,6 százalékos infláció valóban egyértelműen magasabb, mint az MNB inflációs célja (3 százalék), ám fontos látni, hogy a magas értéknek elsődlegesen regionális és nem országspecifikus okai vannak. Az elmúlt 12 hónap áralakulását nézve azt látjuk, hogy a havi drágulás átlagos üteme 0,32 százalék volt az első 10 hónapban. Ez éves szinten 3,9 százalékos inflációnak felelne meg” – mutatott rá.
Mint elmondta: 2024 decemberig a hazai inflációs folyamatok megfeleltek az MNB célsávja (2-4 százalék) által elvártnak.
A januári áremelkedés már kilépett ebből a mintából, de ez nem az itthoni gazdasági folyamatok, hanem a régiós áremelkedés következménye volt.
„A mi 1,5 százalékos januári egy havi inflációs mutatónk még a top 3-ba sem fért bele (ezek a bolgár és szlovák 1,8 százalék, illetve a litván 1,6 százalék voltak). Ugyanígy a februári 0,7 százalékos havi inflációs értékünk sem tekinthető magasnak uniós szinten (holtversenyben a 8-10. helyen vagyunk, a mi értékünk szinte azonos az EU átlagos mutatójával). Mindezek alapján elmondható, hogy a magyar infláció megugrásának régiós okai vannak, ráadásul a februári havi inflációs értékünk inkább átlagos, mint magas” – emelte ki.
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP